MH/MTI
2025. december 16. kedd. 11:38
Mint írták: a vád szerint az építőipari vállalkozás vezetője – az ügy férfi vádlottja – 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie. A cégvezető a „hivatalos” munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.
A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A „zsebbe” kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött. A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak – az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak – ismertették.
A cégvezető ezzel a módszerrel hat éven át elkerülte a „feketén” kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek – úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó – megfizetését, és összesen 757 millió 876 ezer forinttal rövidítette meg a költségvetést – tették hozzá.
Az ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza, illetve a nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak – olvasható a főügyészség közleményében.
Írta a Magyar Hírlap
