Nagy Áron
2025. július 26. szombat. 9:42
Az év elején a brit belügyminisztérium (Home Office) egy kevéssé ismert jogi eszközhöz nyúlt, és titokban úgynevezett „technical capability notice”-t küldött az Apple-nek. Ezzel a céget arra akarták kötelezni, hogy gyengítse az iCloud biztonsági rendszerét, konkrétan az Advanced Data Protection (ADP) nevű funkciót, amely végpontok közötti titkosítással védi a felhasználók adatait.
A végpontok közötti titkosítás lényege, hogy az adatok úgy kerülnek titkosításra, hogy azokhoz még maga az Apple sem tud hozzáférni – sem technikailag, sem jogi felszólításra. Az Egyesült Királyság kormánya ezt szerette volna megváltoztatni, méghozzá úgy, hogy az Apple építsen be egy „hátsó bejáratot” a rendszerbe, amelyen keresztül a hatóságok hozzáférhetnek a felhasználók privát, titkosított adataihoz.
A kérés nem kizárólag a brit állampolgárokat érintette volna. Az Apple rendszerei globálisan egységesen működnek: ha egyszer beépül egy hátsóajtó, az a világ bármely pontján élő felhasználó biztonságát veszélyeztetheti. Ez alól Magyarország sem kivétel. Ha a brit kormány elérte volna célját, az Apple kénytelen lett volna olyan szoftvert fejleszteni, amely lehetővé teszi a britek hozzáférését minden iCloud-felhasználó – így a magyarok – adataihoz is.
Az ilyen típusú hozzáférés technikailag kiterjedhetett volna a fotókra, jegyzetekre, iCloud biztonsági mentésekre, a Safari böngészési adataira, vagy éppen az üzenetek titkosított másolataira.
Az Apple elutasította a követelést, és nem épített be hátsóajtót a rendszerbe. Ehelyett inkább 2025 februárjában visszavonta az ADP szolgáltatást az Egyesült Királyság területén: új brit felhasználók nem kapcsolhatják be azt, a meglévő ADP-t használókat pedig felszólították, hogy kapcsolják ki a funkciót. Ezzel a döntéssel az Apple elkerülte a globális biztonság kompromittálását, de a brit felhasználók adatai gyengébb védelmet élveznek, mint mások.
Az eset nem maradt titokban. A sajtó és digitális jogvédő szervezetek gyorsan leleplezték a brit kormány törekvéseit. A böngészőjéről ismert Mozilla Foundation pedig petíciót indított, amelyet tízezrek írtak alá világszerte, és más cégek is felemelték a hangjukat. A WhatsApp például nyilvánosan kiállt az Apple mellett, és kifejezte aggodalmát a titkosítás elleni kormányzati támadások miatt.
Némileg meglepő, hogy az Egyesült Államokban több magas rangú tisztségviselője, köztük Trump alelnöke és nemzetbiztonsági igazgatója is bírálta a brit kérést, mivel „az sérti az informatikai biztonság alapelveit és veszélyezteti a tech szektor globális működését”. Néhány kongresszusi képviselő pedig nyílt levelet küldött a brit kormánynak.
A Mozilla Foundation legutóbbi közleménye szerint mára akkora a nyomás, hogy London „gyakorlatilag kénytelen lesz meghátrálni”. Ugyanakkor a szervezet figyelmeztet: a veszély nem múlt el, a rendeletet hivatalosan még nem vonták vissza.
