BK
2025. július 24. csütörtök. 15:57
Frissítve: 2025. július 24. 17:07
A magyar férfi csapat a vízilabda világtörténelem legsikeresebb válogatottja: a mieink kilenc olimpiai, négy világbajnoki és tizenhárom Európa-bajnoki trófeát szereztek. A magyar együttes címvédőként száll medencébe, 2023-ban Japánban a mostani bronzérmes görög csapatot verték meg a döntőben, míg a spanyolok az Európa-bajnoki cím védői. A két együttes 2022-ben a budapesti világbajnokság döntőjében is találkozott, akkor 13-12-re a spanyolok nyertek. A mostani összecsapás ennek visszavágójaként is felfogható volt számunkra.
A két együttes az idén már ötször is találkozott, ebből négyszer a spanyol kerekedett felül, s a fogadóirodák most is nagyobb esélyt adnak a hispánok győzelmének. A csoportmérkőzések során már Szingapúrban, a vébén is összefutott a két csapat, akkor a spanyolok 10-9-re nyertek, s lettek csoportelsők.
Burján kapufájával indult a találkozó, majd előnyhöz jutottunk, de Vizvári ismét csak a kapufát találta telibe. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a két kapufára jött a spanyol gól: Sanahuja a bal szélről bombázott a kapuba (0-1). Rossz kezdés, rossz folytatás, ezúttal a hispánok kerültek előnybe, s Sanahuja most a másik oldalról lőtte ki a hosszú sarkot (0-2). Szerencsére jött a szépítés, a védőmunkájáról ismert Angyal a jobb szélről talált be (1-2). Egy védekezési hiba után Sanuhaja, úgy döntött, három a spanyol igazság is (1-3). A túloldalt Fekete Gergő keze sült el (2-3). Újabb előny, s Vigvári Vendel irtózatosan nagy góllal egyenlített (3-3). Újra a spanyolok jöttek, Granados talált ezúttal be (3-4). A gólszüretet a rutinos Vámos Márton folytatta az első negyed végén (4-4). Úgy tűnik, a csapatok csak töltenek és lőnek, a védekezés mindkét oldalon gyengén működött. A spanyolokon volt a sor, s Granados be is talált ismét (4-5). Az első negyed végén ismét Angyalé volt a főszerep (5-5).
A 2. negyedben elkezdtek a csapatok védekezni, s a kapusok is több bravúrt mutattak be. Négy percet kell várni az első gólra, újra Sanahuja volt az, akinek a lövése megtalálta az utat a magyar hálóba (5-6). Előnybe kerültünk, de Vámos Márton csak kapufáig jutott. Aztán jött egy magyar csodagól: Vigvári Vince ejtésével egyenlítettünk a negyed 7. percében. A negyed végén Munaris villant meg a spanyoloknál (6-7).
A 3. negyed magyar góllal kezdődött, a támadásidő utolsó pillanatában Burján hét méterről szédületesen nagy bombát küldött a léc alá (7-7). A negyed közepén előnybe kerültünk, s egy tűzijáték után Burján a jobb szélről bevágta (8-7). Először vezettünk a döntőben. Újabb előny nálunk, s Vigvári Vince most a baloldalról bombázott a bal alsó sarokba (9-7). Pillanatokig vezettünk csak két góllal, mert a spanyolok legnagyobb sztárja, Granados szépített (9-8). Jött azonban ismét egy magyar fiatal, a vébé újonc Nagy Ákos, s szinte azonnal ismét két gólosra növelte a magyar előnyt (10-8). A másik oldalon a rutin válaszolt, a 13. világbajnokságon szereplő Perroni a jobb oldalról a rövid sarokba talált (10-9).
A 4. negyed elején a spanyolok kettős emberelőnyből egyenlítettek, Sanahuja már az ötödik gólját lőtte (10-10). Sajnos ismét a spanyolok jöttek, Granados a negyedik gólját szerezte meg (10-11). Rajtunk volt a sor, a bírók két spanyolt kiszórtak, s az előnyt Burján könyörtelenül kihasználta (11-11). A spanyolokon volt a sor, éltek is vele, újra Granados talált be (11-12). A hispánok legnagyobb sztárja nem tudott megállni, újabb spanyol előnyből kíméletlenül bevágta (11-13). Újra emberelőnybe kerültünk, de kihagytuk. Immár sorozatban. S erre szinte törvényszerűen jöttek a spanyol ellencsapások. Ahogyan a csoportmeccs utolsó negyedében is, a döntőben is elfogyott a magyar együttes a mérkőzés végére (11-14). A végére már csak szépségtapasz maradt (13-15).
Fejet kell hajtani, a spanyolok ma jobbak voltak. Negyedszer lettek világbajnokok, épp ott tartanak, ahol mi is.
Írja a Magyar HÍrlap
