A modellt az Oxfordi Jövő Intézet szakértői csapata dolgozta ki Noy Hunter vezetésével. Alapjául több milliárd adat elemzése szolgál: éghajlati változások, gazdasági összeomlások, katonai konfliktusok, járványok és technológiai fenyegetések.
„Nem az volt a célunk, hogy megijesszük az emberiséget. Csak megadtunk a rendszernek mindent, amit a kockázatokról tudunk, és hagytuk, hogy kiszámolja a legvalószínűbb kimeneteleket” – magyarázta Hunter, számol be a pravda.ru.
Az AI nem csak a trendeket jelölte meg, hanem konkrét időintervallumot is megadott: 2040-2055. Pontosan ebben az időszakban a legnagyobb a valószínűsége azoknak az eseményeknek, amelyek globális összeomláshoz vezethetnek.
Mit jósolt pontosan az AI?
A modell szerint az emberiség egy vagy több kritikus fenyegetéssel szembesülhet:
- visszafordíthatatlan éghajlatváltozás;
- ellenőrizhetetlen mesterséges intelligencia elterjedése;
- nukleáris fegyverekkel vívott konfliktus;
- új típusú globális járvány;
- a pénzügyi és élelmiszeripari rendszerek összeomlása.
A forgatókönyvek nem garantáltak, de a valószínűségük az adott időszakban meghaladja az 50%-ot – ez az arány elegendő ahhoz, hogy a tudósok riadót fújjanak.
Hogyan reagált a tudományos közvélemény?
A vélemények megoszlanak. Egyesek az AI előrejelzését hasznos eszköznek tartják a katasztrófák megelőzésére, mások a fejlesztőket pánikkeltés és túlzott dramatizálás vádjával illetik. Egy dologban azonban mindenki egyetért: ilyen előrejelzéseket figyelmen kívül hagyni veszélyes.
„Ez nem jóslat, hanem kihívás. Lehetőséget kaptunk, hogy megváltoztassuk a pályát, mielőtt még késő lenne” – összegezte Hunter.
A kutatók felszólítják a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy fektessenek be a fenntartható fejlődésbe, a klímatechnológiákba, a mesterséges intelligencia etikai kérdéseibe és a globális válságkezelő rendszerekbe. A világvége elkerülhető – ha még ma cselekszünk.
