A vasárnap esti döntőt megelőzően összesen négyszer küzdött meg egymással a két csapat, mind a négy győri sikert hozott.
A dán Esbjerg elleni elődöntő hőse, Toft helyett ezúttal Solberg kezdett a győri kapuban, míg a sérült Szikora Melindát változatlanul nélkülöző bietigheimieknél Faluvégi Dorottya és Háfra Noémi is kispados volt. A dán Viborggal korábban kétszeres BL-győztes rutinos német edző, Jakob Vestergaard alig négy perc elteltével, 3–1-es győri előnynél időt kért. A korai eligazítás sem segített, a rendkívül masszív győri védelem hatékonyan állította meg a rivális akcióit, míg a támadásban sokkal jobb és színesebb volt magyar együttes játéka, így a szünetig ötgólos előnyt harcolt ki.
A pihenőt követően sem tűnt úgy, hogy bárki vagy bármi is meg tudná állítani az elképesztő akarattal és koncentráltan kézilabdázó Győrt. Amikor a Bietigheim lengyel ásza, Karolina Kudlacz-Gloc kapufára lőtt egy büntetőt, majd a kipattanót megszerezve az újabb próbálkozása is a lécen csattant, már sejteni lehetett, hogy az ellenfél nem képes felnőni a Győrhör.
A március közepén kinevezett, a román CSM Bucuresti-tel korábban nyert két bronzérem után ezúttal révbe érő svéd Per Johansson által irányított magyar rekordbajnok ellentmondást nem tűrve igazolta, hogy jobb erőkből áll.
Az óriási izgalmak közepette megnyert elődöntővel ellentétben az ETO-drukkereknek most nem volt miért aggódniuk, kis túlzással végig ünnepelhették a második játékrészt: kiváló teljesítménnyel és biztos győzelmet aratva szerezte meg hatodik BL-sikerét a csapatuk, amely 2019 után ülhet fel újra az európai klubkézilabda trónjára. A győriek a találkozón végig vezetve 30–23-ra verték a német SG BBM Bietigheimet, ezzel megszerezve a klub történetének hatodik BL-elsőségét.
A négyes döntőben a bronzérmet a dán Esbjerg vízta ki, miután 37-33-ra legyőzte a francia Metzet.
Írja a Magyar HÍrlap
