A kínai Yutong gyártó elektromos buszai Kínából leállíthatók vagy használhatatlanná tehetők. Ezt az aggasztó eredményt most egy kiterjedt norvégiai vizsgálat hozta létre. A kínai gyártó bármikor távolról hozzáférhet a busz teljes diagnosztikai adataihoz, megtekintheti annak összes paraméterét, valamint az összes hibát és problémát. Például kinyithatja vagy bezárhatja a vezetőajtókat- áll a jelentésben. A norvég közlekedési minisztériumot tájékoztatták a tesztekről.
Az osztrák „Standard” jelentése szerint 2025 tavasza óta nem használnak több Kínából származó e-buszt Svédországban. Ennek egyik oka az volt, hogy attól tartottak, hogy Kína érzékeny adatokat gyűjt. A FOCUS online által megszerzett nyilatkozatban Yutong azt mondja, hogy a távoli hozzáférés nem használható magának az utazásnak, például a fékeknek a befolyásolására. Az adott felhasználási országban hatályos adatvédelmi előírásokat betartják, és csak a gyártó ügyfelei férhetnek hozzá az adatokhoz.
A kínai autók számos felügyeleti funkcióval is rendelkeznek
Norvégiát az elektromos mobilitás úttörőjének tekintik. Az ösztönzők és a klímabüntető adók keveréke révén a norvég állampolgárok gyakorlatilag kénytelenek csak elektromos járműveket vásárolni, még akkor is, ha a benzin- és dízelüzemű járművekre nincs közvetlen tilalom. Ez az autókon kívül a buszokra is vonatkozik.
A kínai gyártók jó helyzetben vannak ehhez, mivel járműveik olcsóbbak, mint az európai gyártók, például a Mercedes vagy a VDL e-buszai. Az olyan kínai gyártók, mint a Yutong, rendkívül sikeresek nemzetközi szinten elektromos buszaikkal, például afrikai országokban, Pakisztánban, Spanyolországban vagy Skandináviában.
Kínában teljes ellenőrzés van
Kína diktatúra, és az adatvédelem egyáltalán nem játszik szerepet az országban. Egyes régiókban már tesztelték az úgynevezett „társadalmi pontozási” rendszereket, amelyekben az emberek mínuszpontokat kapnak, ha átlépik a piros lámpát, vagy olyasmit tesznek közzé a közösségi hálózatokon, ami nem tetszik a kormánynak. Azok, akiknek túl sok mínuszpontjuk van, korlátozottak – például már nem használhatják a vasutat.
Ha kombináljuk a szociális kreditrendszert és a mobilitást, a nemkívánatos polgárok sokkal tovább korlátozhatók – és az e-autó tökéletes erre: Ha nem követi, Peking egyszerűen blokkolhatja a töltőkártyáit vagy a töltőalkalmazásait. Ennek fényében, valamint annak fényébe, hogy Európa klímapolitikája teljes mértékben függővé vált a kínai akkumulátoroktól és zöld technológiáktól, világossá válik a probléma dimenziója.
Az Egyesült Államok lecsap a kínai kémtechnológiára
Az Egyesült Államokban az emberek különösen érzékenyen reagálnak ezekre a kockázatokra, és a norvég jelentések megerősítik őket. Az Egyesült Államok 2027-től be akar tiltani bizonyos technológiákat Kínából, beleértve a csatlakoztatott járművek funkcióit is. Ezt már az előző amerikai kormányzat döntötte Joe Biden elnök alatt. A tilalom a modern autók szoftverét és hardverét célozza, amelyek lehetővé teszik a sofőrök személyes eszközeihez, más járművekhez, valamint az amerikai infrastruktúra és gyártóinak létesítményeihez való csatlakozást.
„Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy megértsük, hogy egy külföldi ellenfél, aki hozzáfér ezekhez az információkhoz, hogyan jelenthet komoly veszélyt nemzetbiztonságunkra és az amerikai állampolgárok magánéletére” – mondta Gina Raimond akkori kereskedelmi miniszter 2024-ben, utalva arra a tényre, hogy az autók most kamerákkal, mikrofonokkal és GPS-követéssel vannak az utakon.
Az EU-ban is fenyegetnek a hatalmas adatpiócák
Az adatvédelmi probléma azonban nem csak a Kínából származó autókat érinti. Az EU-ban is évek óta minden személygépkocsi gyűjti az egyes új autók fogyasztási adatait. Ennek alapja az úgynevezett OBFCM rendelet. A mozgási profilokkal kapcsolatban ezek az adatok a jogi helyzettől függően bármikor felhasználhatók. Az európai klímapolitika itt is kínál egy kiskaput: ha a már meghatározott fogyasztási adatokat és mozgásprofilokat kombináljuk, új CO2-adót vethetünk ki, amelyben minden autósnak minden egyes úton megtett kilométerért fizetnie kell, attól függően, hogy állítólag hány károsanyag-kibocsátást termelt. A fokozott megfigyelés másik ürügye a bűnözés elleni küzdelem. Több mint tíz évvel ezelőtt Nagy-Britanniában kiszivárogtak azok a dokumentumok, amelyek szerint az európai rendőri hatóságok távirányítással szeretnék megállítani az új autókat.
