Magyar csapatvezetői értékelés a Rajna–Ruhr Egyetemi Világjátékok után
A 2025-ös Rajna–Ruhr régióban megrendezett Egyetemi Világjátékokon minden korábbinál eredményesebben szerepelt a magyar delegáció: összesen 18 érmet – 10 ezüstöt és 8 bronzot – gyűjtöttek a sportolók, ami az eddigi legerősebb magyar szereplés az érmek számát illetően. A csapatvezetői értékelés is ezt tükrözi:
„Csapatvezetőként teljes mértékben elégedett vagyok. A 18 érem több, mint a két évvel ezelőtti 17, ami akkor minden idők legjobb szereplése volt” – fogalmazott Juhász Péter, a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) főtitkára, aki csapatvezetőként segítette a magyar versenyzőket.
Ugyanakkor hozzátette: az ezüst- és bronzérmek többsége valódi sportértéket képvisel, több esetben hajszálon múlt az aranyérem. „Volt, ahol pár ezredmásodpercen vagy egyetlen tuson múlt a döntő – elég, ha Tóth Anna gátfutására vagy a férfi párbajtőrcsapatra gondolunk. Az is előfordult, hogy pontozásos sportágban – mint például az rg-s Pigniczki Fanni esetében – a döntés megkérdőjelezhető volt.” A csapatvezető hangsúlyozta: a megszerzett ezüstérmek többsége megnyert ezüst volt, nem elvesztett arany.
A sportolók színvonalas nemzetközi mezőnyben versenyeztek: sokszor olimpiai, világbajnoki vagy világkupa-győztes riválisokkal kellett megküzdeni. „A szakvezetők visszajelzései alapján több sportágban is meglepetést okozott a versenyek magas színvonala – a torna, vívás, atlétika vagy éppen a dzsúdó mezőnye kifejezetten erős volt” – fogalmazott.
A szervezési oldal sem volt egyszerű: hat helyszínen, köztük Berlinben is zajlottak a versenyek, miközben a magyar delegáció létszáma is minden eddiginél nagyobb volt. A magyar színeket 248 fő, köztük 178 sportoló képviselte, akik 47 felsőoktatási intézményből érkeztek. „Logisztikai szempontból is kihívás volt a rendezvény, de a 22 fős stáb – benne orvosokkal, gyúrókkal, csapatirodával – kiválóan dolgozott. A visszajelzések alapján a sportolók teljes mértékben a versenyzésre tudtak koncentrálni.”
A csapat sérülés és fegyelmezetlenség nélkül, sikeresen zárta a játékokat. Ez a csapatvezetés, az edzők és a sportolók közös eredménye – tette hozzá. „Példaértékű volt a fegyelem és az egymás iránti tisztelet. A sportolók méltón képviselték Magyarországot – emberileg is.”
A sportértékek mellett a magyar szereplés rangját jól mutatja, hogy a szerzett érmek száma alapján Magyarország a 10. helyen végzett, szemben a hivatalos, aranyérmeket előtérbe helyező éremtáblázattal, ahol a 44. hely jutott. „Fontos kiemelni, hogy az aranyérmek nélküli szereplés mögött nem gyenge teljesítmény, hanem sokszor hajszálon múló különbségek állnak. Luxemburg például egyetlen arannyal került elénk a listán. Ez jól mutatja az éremtáblázat besorolási korlátait is.”
A jövőre nézve a fókusz az európai egyetemi játékokra és az egyetemi világbajnokságokra helyeződik át – ezek közül az egyiket, kajak-kenuban, éppen Magyarországon, Sukorón rendezik meg. A következő Egyetemi Világjátékokra 2027-ben, a dél-koreai Csungdzsuban kerül majd sor.
A 2025-ös magyar éremszerzők között több olyan név is szerepel, akik életük első egyéni nemzetközi érmét nyerték – köztük Somody Soma (párbajtőr) és Kardos Edina (párbajtőr). Emellett történelmi sikert ért el a női kosárlabda-válogatott, amely bronzérmes lett.
A csapatvezetés és a sportolók közösen bizonyították: az Egyetemi Világjátékok nem „fesztivál”, hanem komoly sportesemény, élsportolói teljesítménnyel. A magyar csapat ezt a színvonalat méltón képviselte.
