Az új MI-rendszer célja a komplex tudományos adatok – hullámformák, spektrumok, mezők – értelmezése, valamint a tudományos irodalom feldolgozása, tudásalapú érvelés és eszközök integrált alkalmazása. A ScienceOne az első olyan kínai fejlesztés, amely teljes körű tudományos mesterséges intelligenciaként kíván működni.
A megalkotásában 12 tudományos intézet vett részt, többek közt az Automatizálási Intézet, a Magasszintű Energiakutató Intézet, valamint a Matematikai és Rendszertudományi Akadémia. A rendszer nyílt forráskódú kínai alapmodellekre épül, amelyeket szakterületek szerint testre szabtak, és beépítették az AlphaFold és a MatterGen típusú tudományos eszközöket is.
A modell a matematika, fizika, kémia, csillagászat, földtudomány és biológia alapelveit ismeri és alkalmazza. A tesztek szerint élen jár a tudományos eszközök használatában, következtetésben és problémamegoldásban, és kiválóan teljesített az ún. Humanity’s Last Exam (HLE) teszten is.
A ScienceOne alapján két új MI-alapú kutatási segéd is készült. Az egyik 170 millió tudományos publikációhoz fér hozzá, és 20 percre csökkenti a korábban 3–5 napos irodalomkutatást. A másik 300 tudományos számítóeszközt képes önállóan kezelni, azonosítani a kutatási feladatokat és megtervezni a legoptimálisabb munkafolyamatot.
A rendszer már működik többek között a biológiai célpont-azonosításban, a pekingi elektron-pozitron ütköztető részecskeszimulációjában, molekulák előrejelzésében, távcső-koordinációban, valamint nagysebességű vasúti szerkezetek fejlesztésében.
