
Sokan eddig azért mertek ennyire őszinték lenni, mert a ChatGPT-t anyavállalata, az OpenAI éveken át hangoztatta, hogy a felhasználói igényekhez igazodva a mesterséges intelligencia modelljük és előfizetőik között zajló beszélgetések adatait nem tárolják el, hanem azt egy bizonyos idő lejárta után végérvényesen törlik.
Az OpenAI cég által tett ígéretnek alapos oka volt. Aligha akadnak nagy számban olyan felhasználók, akik örömmel tennék fel legbizalmasabb kérdéseiket annak tudatában, hogy beszélgetéseikhez utólag, az akaratuk ellenére mások is hozzáférhetnek. A cég által önként tett vállalás már a múlté: egy manhattani bíróság határozata nyomán az OpenAI-nak mostantól a ChatGPT-vel folytatott szinte minden egyes beszélgetést, még a felhasználó által törölteket is archiválnia kell, hogy azok bizonyítékként szolgálhassanak a bíróságokon.
A változásért jelentős részben a The New York Times lapot birtokló cég a felelős, amely idén januárban egy szerzői jogi vitát érintő bírósági perben elérte, hogy az amerikai törvényszék „minden törlésre szánt kimeneti adat” megőrzését rendelje el a per idejére. A The New York Times a szóban forgó perben azzal érvelt, hogy aki a csetbeszélgetéseit törli, az talán épp plágiummal kapcsolatos nyomokat tüntethet el. Egy amerikai kerületi bíró a napokban jóvá is hagyta az adatok megsemmisítését tiltó rendelkezést, mondván a ChatGPT-felhasználók adatkezelési tájékoztatója eleve kivételes eljárást tesz lehetővé, ha jogi kötelezettség áll fent.
A jelenlegi döntés több mint 70 millió amerikai felhasználó bizalmát veszélyezteti közvetlenül, de valójában világszerte is veszélyes precedenst teremtett. Az érintett felhasználók nem kaptak értesítést a döntésről, és nem is szólhattak bele a rájuk vonatkozó döntésbe.
A precedens hosszú távú következményei lehetnek a legrémisztőbbek. Ha egy per során ilyen könnyen befagyasztható a teljes törlése szánt adatarchívum, mi állítja meg holnap az Apple-t, hogy minden iPhone-fotót, vagy a Google-t, hogy minden keresést eltároljon egy bíróságon kikötő üzleti vita miatt?
Eddigi papírforma szerint legfeljebb az állami szolgálatok olykor túlzásba vitt megfigyelésétől kellett tartani a gyanútlan nyugati állampolgároknak, innentől viszont a leghatalmasabb magáncégek is a jogosság látszatával hatolhatnak be a magánélet zárt területeire.
Ha már ön is érdeklődött valaha a ChatGPT-től, hogyan birkózzon meg a pénzügyi, egészségügyi, párkapcsolati vagy egyéb magánéleti kihívásaival, akkor itt ideje megfontolni, hogy a jövőben ez már ne ismétlődjön meg – írta meg a hirado.hu.