Vasárnap 27. születésnapját ünneplő Halász Bence eddig két világbajnokságon nyert bronzérmet, a tavalyi budapesti vb-n 80,82 méteres dobással lett harmadik. Az idén az eddigi legjobb eredményét a római Európa-bajnokságon érte el, amelyen 80,49 méterrel az olimpiai bajnok lengyel Wojciech Nowicki (80,95) mögött ezüstérmes lett.
Nagyon nehéz verseny várt Németh Zsolt tanítványára a párizsi döntőben, mert ellenfelei közül a világbajnok kanadai Ethan Katzberg az idén már túldobta a 84 métert, a címvédő Nowicki 80, 95-tel második a ranglistán, s a lengyel ötszörös világbajnok, Pawel Fajdek is jó formába érkezett az olimpiára.
„Elsőként a célom, hogy meg szeretném dönteni az edzőm, Németh Zsolt egyéni csúcsát, ami 81.56 méter – mondta a Nemzeti Sportnak Halász Bence. – Van egy olyan érzésem, hogy Párizsban sikerül, ám egyrészt nincs garancia arra, hogy egy ekkora dobás az olimpiai döntőben bármire elég, és ez a gondolat megfordítva az is igaz: ha valaki ekkorát dob, az bármire elég lehet…”
Amint várható volt a döntőben a 22 éves Ethan Katzberg már az első sorozatban bizonyította kirobbanó formáját, 84,12 méteres dobással megnyerte az aranyat. Halász Bence 77, 58 méteres dobással kezdett, majd 78,84-ra javított, amivel a negyedik helyen állt.
A haramadik sorozatban hosszú összpontosítás után a magyar dobó megközelítette a 80 métert, s 79,97-tel feljött a második helyre.
A negyedik sorozatban a vezető Katzbergnek már a második dobása volt érvénytelen, Halász kísérlete 79,94 méter lett, s mivel riválisai nem hibáztak, a maradt a második helyen.
Az ötödik sorozatban sem változott a helyzet, s így nagy izgalommal vártunk az utolsó dobásokat. A harmadik helyen álló ukrán Kokhan 79,24 métert dobott, s így Halász az Európa-bajnokság után az olimpián is ezüstérmes lett.
A Dobó SE atlétája a magyar kalapácsvetés tizedik olimpiai érmét szerezte, legutóbb klubtársa, Pars Krisztián állhatott dobogóra, aki 2012-ben, Londonban diadalmaskodott.
A nagy elődök nyomában
Londonban, az 1948-as ötkarikás játékokon kezdődött a magyar kalapácsvetés sikersorozata, amelynek újabb állomását Halász Bence párizsi ezüstérme jelenti.
A 76 évvel ezelőtti játékokon Németh Imre bizonyult a legjobbnak. A következő, 1952-ben rendezett olimpián Csermák József világcsúccsal diadalmaskodott, ő dobott a világon elsőként 60 méter felett (60,34 m). Mindmáig Csermák a szám legfiatalabb olimpiai aranyérmese, Helsinkiben 20 évesen és 161 naposan aratta sikerét. A finn fővárosban Németh a harmadik helyet érdemelte ki. Melbourne-ben, 1956-ban Csermák ötödikként zárt.
Az 1960-as játékoktól kezdődően Zsivótzky Gyula gondoskodott az éremről. Rómában és négy évvel később, Tokióban második lett, majd 1968-ban, Mexikóvárosban már nem talált legyőzőre. Ekkor a dobogó harmadik fokára is magyar atléta, Lovász Lázár állhatott fel, az ötödik helyen pedig Eckschmiedt Sándor végzett.
A következő medálra viszont 28 évet kellett várni – közben Gécsek Tibor 1988-ban, Szöulban a hatodik, 1992-ben, Barcelonában pedig negyedik lett. A szentgotthárdi atléta volt az első magyar kalapácsvető, aki 80 méter fölé került.
Az 1996-os atlantai olimpián Kiss Balázs 81,24 méterrel végzett az első helyen.
A sorozat 2004-ben és 2008-ban is folytatódhatott volna, ám Athénban az emlékezetes doppingbotrány során Annus Adriánt megfosztották az aranyéremtől. Athénban és Pekingben Pars Krisztián negyedikként zárt, 2008-ban ugyanakkor átmenetileg ezüstérmesnek tekinthette magát, mivel a második és harmadik fehérorosz versenyzőt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingolás miatt kizárta és eltiltotta. Egy év múlva a nemzetközi Sportdöntőbíróság ezt a döntést megsemmisítette.
A 2012-es londoni játékokon Pars Krisztián szerezte meg az aranyérmet 80,59 méterrel.
Írja a Magyar HÍrlap
